Halihó!
A londoni út után visszavonatoztam Esher-be (ott lakom), és sikeresen visszataláltam a házhoz is! :) Még reggel kédeztem Jud-ot, hogy mi a riasztó kódja, ha esetleg én érnék haza előbb, ő meg mondta, hogy áh, hát biztos itthon lesz, ha pedig mégsem, akkor kiírja majd a kódot, mondtam: Okéj! aztán kopogok az ajtón, semmi, jó, akkor nincs itthon senki, hmm, mit is csináljak, há gondoltam, nem fogok itt dekkolni az ajtó előtt, van nekem kulcsom, há biztos ki van írva a kód a riasztóra...biztos! Nyitom a zárat nzem ariasztót, 17, 16, 15, semmi kód, há ba**a meg, bindult a riasztó! Én meg ott álltam a ajtó előtt,szomszdok csak néztek, gondoltam, minnyá jönnek a rendőrök és visznek, így második nap, kell ennél több...:))
Vasárnap pedig vidámparkban voltunk:D, reggel jött az egész family, Jud tesója, S, meg a két büdös kölke:), ott is hagyta őket(?), ő meg lelépett, aztán megjöttek Jud szülei, meg az uncsitesó, A, szép, de hideg nő, akinek viszont túl jók voltak a gyerekei, két zárkózott, agyonnevelt kölök, meg ugye voltunk mi, a három büdössel.:) (ma kicsit utálatos vagyok, sorry)A vidámpark nagyon jó volt, felültem ringispilre, meg voltunk szellemes házban, meg szappanbuborékosban, és vízben lezúduló csónakban. Láttunk tigrist, oroszlánt, gorillát a bébijével, jaj, nagyon édes volt.
Ezen a napon is szemtanúja (és gyomortanúja) lehettem annak, hogy mennyi szart, és hogy esznek az angolok. Álltunk a sorban, hogy bejussunk a buborékosba, húú, én már nagyon éhes voltam, aztán Jud és A eltüntek, visszatértek három börgeres zacskóval, és a gyerekek ott ettek a sorban, ahelyett, hogy pl. egy játékot kihagytunk volna, és leültünk volna egy rohadt asztalhoz enni. Kaptam egy hagymakarikát és három csirkedarabkát, nyámi, degeszre...
Amikor hazaértünk, S és Gabi (S-ék jelnlegi, Jud-ék exaupairje) már ott voltak, szóval fullon volt a lakás, 7 felnőtt, 8 kölök, és 2 aupair, nagyon vicces volt.
Folyt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése